Lucca

XV. századi, gyakorlatilag érintettel kőfallal körbevéve, melyet a Borbonok alakítottak csodálatos fasorrá Lucca hangulata egészen sajátos, meghitt és ugyanakkor izgalmas, szivélyes és büszke, felidézi Toszkána 1847-ig független egyetlen város-államának régi és ujabb kori történelmét.

A középkori történelmi központban egymást követik a művészeti és történelmi emlékek, melyek a város több évszázados jelentőségéről tanúskodnak: a római amfiteátrum, mely ma a szép Piazza Anfiteatro tér meghatározója, a román stílusú San Martino Duomo csodás kincsestára a középkor és a reneszánsz mesterműveinek, ezek között van Ilaria del Carretto varázslatos sírboltja; a különös Torre dei Guinigi (Lucca Fejedelmei) igen jellegzetes, egy magyaltölgyfa ékesíti, továbbá az 1500-as évekbben épült és az 1800-as években átalakított Villa Bottini vagy Buovisi csodálatos szoborparkjával és virágágyaival.

Lucca a jelentős zenei hagyományok városa is, a nagy muysikusok közül akik itt születtek megemlítjük Giacomo Puccinit, a XIX. és XX. század közötti legnagyobb opera szerzőt, akinek háza ma Kutatási Központ és Múzeum. Kissé kívül a városon lágy dombok emelkednek, hogy aztán a Garfagnana méltóságteljes hegyeivé váljanak, meghatározzák azon Serchio folyó által keresztül szelt völgyeket, mely csillogó tavakká szélesedik, és melyben festői települések tükröződnek, majd e folyó végül is a luccai síkságon folytatódik és Versilianál ömlik a tengerbe. Itt Forte dei Marmi és Viareggio városától kezdve szép és jól felszerelt,élénk és modern tengerparti létesítményekkel teli strandok találhatók, de természetvédelmi parkok és érintetlen oázisok is: Lucca területe valóban meglepő!

« vissza